Az előadás korunkra igyekszik az Oidipusz-történetet értelmezni. A hős személyének és hős voltának megkérdőjelezésére épül, és a mítoszból elénk táruló hőskép lerombolására törekszik. Kísérlet arra, hogy egy természetes emberi viselkedést az istenek nézőpontjából kísérjünk végig. Eszerint a tragikus hős megérdemli a rá mért büntetést, nem csak elszenvedi azt.
Szereplők:
mesélő Hodászi Ádám/Császár Dávid
Oidipusz Resetár Dániel/Kovács Gábor
Iokasté Boldizsár Tünde/Borbiró Judit
Kreon Biszak Áron
Tiresias Tömő György
hírnök Solymos Tamás
pásztor Tömő György
security Resetár Dániel/Kovács Gábor
egy eltévedt lélek Biszak Áron
Tiresias kísérője Tucsni László/Szüsz Ervin
Láios hullája Tucsni László/Szüsz Ervin
kar:
Bazsó Adri, Péter Barbara Anna, Kiss Andrea, Borbiró Judit, Szerencsés Rita, Kühnel Szabó Anita, Mészégető Mária, Boldizsár Tünde, Lajos Annabella, Pálya Pompónia
szöveg:
Csuka Botond
dramaturg:
Ranschburg Zoltán, Tucsni László
koreográfia:
Sipos Viktória
a rendező munkatársa:
Szalai Szilvia
rendező:
Gerlóczi Judit
Támogatók:
OKM, ELTE, Tűzraktér
Előadások:
szeptember 26. (PREMIER),
október 11., 17.
november 5., 12., 24.
december 6., 10.







.jpg)




Aki látta pár éve a Trafóban a Rigai Új Színház fiatal színészeit bérházbörtönbe savanyodott öregeket játszani, az egyrészt biztosan érdeklődik e zseniális figurák fiatalkora iránt is, másrészt persze arra is kíváncsi lehet, hogy Hermanis óramű-pontosságú hiperrealizmusa vajon (újra)teremt-e egy színházi nyelvet vagy csak belekóstolt a rendező az aprólékos csiszolgatás zsenijébe, kifizetve ennek borsós árát is: a végeláthatatlan próbafolyamat nyomorúságát? A lett rendezőtől azt bizonyosan megtanulhattuk, hogy a nyelv nemcsak szavakból épülhet fel, és hogy a párbeszédhez gesztusok is bőven elegendőek. A hosszú élet bő órájában ugyan egyetlen szó sem hangzott el, fejünk mégis zsongott a finom mozdulatok, apró mindennapi történések lassú, barokkos zsúfoltságától. Ebbe az egy napba sűrítve viszont benne volt az öregek egész élete.
